GrínTím

Az emberi egészségre és a környezetre különösen nagy kockázatot jelentő hat vegyület került fel arra a listára, amely az igen korlátozottan, csak rendkívül indokolt esetben felhasználható anyagokat tartalmazza – erről döntöttek az EU tagállamok képviselői. Ez volt az első érdemi lépés az EU nemrég elfogadott új vegyianyag-szabályozása alapján.   

Bár az új előírások várhatóan 2011. januárban lépnek életbe, csak 42 hónappal később lesz tilos használni a xilolmósuszt és az MDA-t, 48 hónap múlva három ftalát-vegyületet (DEHP, BBP és DBP), és 54 hónap múlva a hexa-bromo-ciklododekán nevű égésgátlót. A cégeknek másfél évvel a kijelölt határidők előtt kell engedélyért folyamodni, ha tovább akarják hasznosítani ezen anyagokat.

Az epoxi-gyantákban alkalmazott MDA rákkeltő, a kozmetikai termékekben használt xilolmósusz (musk xylene) nevű illatanyagról pedig kiderült, hogy felhalmozódik az emberi szövetekben és nem bomlik le. A ftalátok, amelyek jellemzően a PVC adalékanyagai, hormonhatásúak és az emberi szaporodóképességet károsítják.

A  Levegő Munkacsoport a nyári mérései során több termékben is megtalálta ezen ftalátokat, így gyermekpapucsban, fülhallgatóban, hosszabbítóban és szexjátékban, méghozzá nagy mennyiségben (akár 55 százalékban is). 

A REACH végrehajtásáért felelős Európai Vegyianyag-Ügynökség (ECHA) már 2009-ben javaslatot tett azon anyagokra, amelyeknél indokolt a felhasználás szigorú korlátozása. 
A Levegő Munkacsoport sajtóközleménye sajnálatosnak tartja  ezt a késlekedést, hisz így még legalább 2014-ig kell várnunk, hogy az említett egészségkárosító anyagok visszaszoruljanak a termékeinkben, ugyanakkor több nemzetközi környezetvédő civil szervezettel együtt  üdvözlik a döntést. A környezetvédők szeretnék elérni, hogy a komoly aggodalomra okot adó anyagok közül minél több kerüljön a felhasználás korlátozását előíró listára.

A Schneider Electric nyerte el az Olaszország Puglia régiójában megvalósuló, napenergián alapuló erőmű kivitelezésére, működtetésére és karbantartására szóló pályázatot. A fotovoltaikus erőmű éves áramtermelése várhatóan 56 GWh lesz, ami egy negyvenezres lélekszámú kisváros energiaigényének felel meg. Az erőmű révén 28.000 tonnával kevesebb szén-dioxid kerülhet a légkörbe, mint ha ugyanezt az energiamennyiséget egy hasonló teljesítményű, fosszilis tüzelőanyagokon alapuló erőmű termelné meg. A 43 MW-os csúcsteljesítménnyel rendelkező erőműpark 600 000 darab napelemből fog állni, amelyek több mint 100 hektáros területet fednek majd le.

wallpaperstock.net/cute-kitten_wallpapers_22292_1280x800_1.html

A németországi Ludwigsburgban megkezdődött a hagyományos sütőtök fesztivál. A látogatók félmillió sütőtököt találhatnak ilyenkor a kis német városban, ahol ezzel az eseménnyel szeretnék felhívni a figyelmet, milyen egészséges ez a növény.

A fesztivál fő látványossága a sütőtökökből készült vízíjárművek versenye. Nem ritkaság, hogy akár 90 kilogrammos tökökből vájják ki a csónakformákat, amiket azután kézi hajtással kell eljuttatni a célvonalig.    

A fesztivál november elejéig tart, így még nem maradt le róla, aki kíváncsi a hatalmas és változatos formájú tökökre.

Szeptember 25-én szokatlan akcióhoz csatlakozhat bárki, aki a Millenáris területére látogat, mert hírességek társaságában építhet használt sörös dobozokból egy napkollektort, amelyet a Tiszadorogmai kistérségnek ajándékoznak a szervezők még aznap este.

Tény, hogy az otthonunkban keletkező hulladékanyagokból is lehet olyan eszközt építeni, amivel komoly energiamegtakarítás érhető el. Az úgynevezett sörkollektor (www.sorkollektor.hu) egy házilag, sörösdobozokból épített légkollektor, amely a napból érkező UV, infra- és látható fény-sugárzást alakítja át meleg levegővé. Használói azt állítják, hogy egy átlagosnál valamivel nagyobb lakásban (85 négyzetméteren) a fűtésköltség akár 20-25%-át is meg lehet takarítani egy ilyen eszközzel, amely a téli időszakban is működik.

Sajnos itt az esős idő és egyre gyakrabban szükség vízhatlan lábbelire. A vízhatlanként hirdetett cipőkről a legtöbbször hamar kiderül, hogy nem sokáig tudnak ellenállni a nedvességnek. Főleg, ha kényszerűségből vagy véletlenül egy mély pocsolyába lépünk.

A legbiztosabb megoldás még a XXI. században is a gumicsizma. Egy olasz cég új életre keltette és egy hasznos funkcióval is kiegészítette a jól bevált és garantáltan vízálló csizmákat. A Rain Level fantázia névre keresztelt, színes darabokra látványos, nagy méretű skálát festettek, amiről le lehet olvasni, hogy milyen sok eső esett az utcán, amerre járunk, illetve hogy milyen mély pocsolyába léptünk. Az így kapott információ nemcsak számunkra lehet hasznos, hanem a közelünkben tartózkodóknak is, akik éppen nem ilyen gumicsizmát hordanak.

Annak ellenére, hogy a gumi nem engedi át a vizet, nagy esőzés és magas vízállás esetén esetén, felülről még beázhat a lábunk. Ezért a 35 centimétert jelölő vonal piros színnel figyelmeztet, hogy lassan már ez a lábbeli sem tudja megállítani a csapadékot.

A divatos csizmákért nem muszáj Olaszországba utazni, az interneten keresztül is megrendelhetők 69 eurós áron.  

Átlagos személygépkocsi-használat mellett Budapesten nincs gazdasági racionalitása az autó fenntartásának. Ennél ugyanis költségtakarékosabb a közösségi közlekedés, a kerékpár, szükség esetén a taxi vagy az autóbérlés igényeinkhez igazított mértéke.

Magyarországon egy személyautó évente általában 10-15 000 kilométert tesz meg. Ezzel számolva megállapítható, hogy az autóról való lemondással és a helyette a közösségi közlekedés használatával évente félmillió forint megtakarítást érhetünk el. Egy kétgyermekes budapesti család, ahol mindkét szülő átlagkeresettel rendelkezik és minden tagja BKV-bérlettel utazik, az éves jövedelmének 10 százalékát költi tömegközlekedésre. Ha a család autót tart fenn, akkor ez éves jövedelmük további 20 százalékát emészti fel, s a szülőknek ezért 400 órát kell dolgozniuk. A budapesti autóhasználat tehát nem olcsóbb, mint a tömegközlekedés.

Az autóhasználattal tényleg időt lehet megtakarítani? Ma Magyarországon nettó 135 ezer forint az átlagkereset. Ha valakinek ekkora jövedelme van, minden munkanapon legalább 2 óra időmegtakarítást kellene elérnie ahhoz, hogy e miatt megérje autót fenntartani. Ilyen eset Budapesten nagyon ritka. 

Egy átlagkeresettel rendelkező személy, amennyiben autót is tart, éves jövedelmének körülbelül 44 százalékát közlekedésre költi: hét százaléknyi részt fordít a tömegközlekedésre és 37 százalékot autója fenntartására, amihez átlagosan 560 munkaórát kell dolgoznia egy évben. Az átlagkereset dupláját, azaz havi bruttó 500 000 forintot kereső személynél is naponta legalább egy óra időmegtakarítást kell elérni ahhoz, hogy racionális döntés legyen a saját személygépkocsi fenntartása. 

Az autó szabadságot ad. Ha hirtelen kell, azonnal kéznél van. Az átlagos megtakarítási összeget alapul véve azonban elmondható, hogy amennyiben lemondunk a saját autóról, a megtakarított összegből évente 2800 kilométert tehetünk meg taxival. Nem valószínű, hogy egy családban ennél többet kellene „hirtelen” használni az autót. Ugyanennyi pénzből üzemanyaggal együtt akár 30 napig bérelhetünk is autót, így nem lehet probléma egy nyaralás vagy vidéki út, esetleg egy szállítás megoldása sem.

Nem kétséges tehát, hogy a fővárosban élő autótulajdonosok többségének – tisztán pénzügyi szempontokat tekintve – nem kifizetődő az autófenntartás. 

A Levegő Munkacsoport becslése alapján a budapesti forgalomban napi 150 000 személygépkocsival kellene kevesebbnek közlekednie ahhoz, hogy a forgalom folyamatossá válásával jelentősen csökkenjen a levegő- és zajszennyezés, és városunk élhetőbb, egészségesebb legyen.