Hosszú farkú egér, toll-farkú oposszum, rózsaszín szemű nagy amerikai szöcske. Csak néhány a Pápua Új-Guinea hegyeiben újonnan felfedezett állatok közül. A Conservation International kutatói egy sor új teremtményt találtak és fényképeztek le.
Fotók: Conservation International
Tudta, hogy a huszadik század leghosszabb napfogyatkozása is mindössze 7 percig tartott? A misztikus tulajdonságokkal felruházott természeti jelenség régebben akár birodalmak sorsát is eldönthette, mert a nap hirtelen eltűnése félelemmel és rettegéssel töltötte el azokat, akik nem ismerték annak pontos időpontját.
Ma már milliók készülnek jó előre a ritka és rövid ideig tartó jelenségre. A napfogyatkozásokat a világűrből is lehet követni, amint egy hatalmas árnyékfolt végigvonul bolygónkon.
Íme a NASA leglátványosabb fotói:
Bolygónknak elfogyott a türelme és most visszavág. Az MTV plakátsorozata számokkal is alátámasztja ezt az állítást. Például, hogy 1970 óta a természeti katasztrófák száma megnégyszereződött és 1960 óta a az erdőtüzek száma tízszeresére nőtt.
Dave Rittinger, Brooklyn-i divattervező olyan póló sorozatot mutatott be, ami szerinte minden férfit ellenállhatatlanná tesz. Azt nem tudni, hogy a mély benyomást a testre simuló falevelek látványa, vagy viselőjének környezettudatossága okozza.
A zéró ökolábnyommal dicsekedő ruhadarabok a Prospect Park-ban gyűjtött falevelekből készülnek, öt különböző fafaj, öt különböző színárnyalatában. A kérdés már csak az, mennyire lesznek tartósak a Leaf Series darabjai és milyen hatást fog gyakorolni a barátnőnkre, ha elszáradnak és lehullanak a levelek.
Az óceán legnagyobb csodája: halrajként úszik a szemét a tengerekben.
A nagy-britanniai székhelyű Traffic International és a Természetvédelmi Világalap (WWF) közös tanulmánya szerint a különböző tigristestrészekből - csontok, bőr, hús, karom, fogak, koponyák, péniszek -, valamint élő állatokból és teljes tetemekből messze a legnagyobb mennyiséget Indiában foglaltak le az elmúlt években, de Kína, Nepál és Indonézia is jelentős "beszállítója" az feketekereskedelemnek.
A természetvédők összesen 481 tigristestrész lefoglalásáról szóló hivatalos jelentéseket elemeztek, s ebből arra következtettek, hogy 2000 januárja és 2010 áprilisa között legalább 1069, legfeljebb 1220 tigrist vadásztak le illegálisan kereskedelmi célból. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák: ez a szám a valós adatnak feltehetően csak a töredéke.
Az amerikai székhelyű Wildlife Conservation Society szeptemberben közzétett tanulmánya szerint Ázsia tigrispopulációja mára a kihalás szélére sodródott, hiszen becslések szerint kevesebb mint 3500 egyed élhet vadon. Más becslések 3200 körülire teszik a vadonban maradt tigrisek számát, amely egy évszázada még elérte a 100 ezret.
Bár továbbra is India a tigriskereskedelem legnagyobb ellátója, Indonézia, Nepál, Thaiföld és Vietnam szerepe is egyre inkább felértékelődik. Az elmúlt években feltárt egyik csempészútvonal a világ tigrispopulációja felének otthont adó Indiából indul, és Kínában végződik, ahol nagy becsben tartják a nagymacska testéből nyert "gyógyszereket" és afrodiziákumokat. Szakértők szerint a kínai gazdaság erőteljes növekedése is hozzájárulhatott a csempészet bővüléséhez, hiszen egyre több kínai engedheti meg magának, hogy megvásárolja a borsos áron kínált "tigristermékeket".
Legyél gyökér! Annak ellenére, hogy sokszor inkább az ellenkezőjére szólítjuk fel embertársainkat, ennek a plakátnak a készítői szerint, a városokban nekünk kell a természet gyökereinek lenni.
.jpg)
A nanorészecskék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba – terhesség esetén pedig a méhlepényen keresztül a magzatba – is bekerülnek.
Egyre több olyan terméket használunk a mindennapokban, melyek nanorészecskéket tartalmaznak. Ez utóbbiak rendkívül kis méretűek, és tulajdonságaik jelentősen eltérnek a természetben előforduló, „szokásos” méretű, de azonos összetételű anyagoktól. Az arany például a természetben található formájában sárga, nem reaktív fém (azaz gyakorlatilag nem képes más anyagokkal kötődve új vegyületet alkotni), míg nanoméretben vörös és nagyon reaktív. Ezt az óriási különbséget azonban nem veszik figyelembe a termékek engedélyezésekor.
Német vizsgálatok szerint körülbelül 1000 féle olyan termék van a piacon, amely nanorészecskéket tartalmaz (közülük 250-300 nanoezüstöt), míg 2006-ban csak kevesebb mint 300 termékben volt nanorészecske. Ezek méretüknél fogva igen könnyen bejuthatnak az emberi szervezetbe a levegővel, az élelmiszerekkel, illetve a bőrön át felszívódva. A kis szemcsék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba – terhesség esetén pedig a méhlepényen keresztül a magzatba – is bekerülnek. A világszerte használt parányi részecskék közül a nanoezüst a legelterjedtebb. Korábbi vizsgálatok már igazolták, hogy a nanoezüst gátolja a hímivarsejtek növekedését, így a magzatokba jutó nanoezüst megzavarja az ivarsejtek kialakulását. A legújabb eredményekből az is kiderül, hogy minél kisebb méretűek a részecskék, annál nagyobb a károsodás mértéke.
A 100 nanométernél kisebb ezüst részecskéket antibakteriális hatásuk miatt ruházati termékek, ágyneműk, légfrissítők és kozmetikai termékek gyártásához használják. Igen elterjedt a naptejekben használt nano-titándioxid is, melyet csupán azért használunk ebben a kis méretben, hogy ne legyünk fehérek a naptejtől, amikor bekenjük magunkat. Ismert, hogy a baktériumölő hatású készítmények hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztenciához, ám a nanoezüst nem csak a baktériumokra, hanem sok egyéb sejttípusra is mérgező. A nanoezüstről állatkísérletek bizonyították, hogy például a tüdő, a máj, az idegrendszer és a bőr sejtjeire is toxikus, sőt a sejtek örökítő anyagát, a DNS-t is képes károsítani. Számos vizsgálat igazolta, hogy a termékekből a részecskék – elsősorban a szennyvízzel – a környezetbe is kijutnak. Így a talajba került sejt- és baktériumölő hatású nanoezüst még sokáig kifejti káros hatását, pusztítva a talajlakó mikroorganizmusokat.
Egyelőre csupán a kozmetikumok szabályozása írja elő, hogy amennyiben nanoanyagokat tartalmaznak, erről értesíteni kell az Európai Bizottságot, ám ez még semmilyen biztonságot nem nyújt a fogyasztók részére. A jelenleg elfogadás alatt álló, új, uniós biocid-engedélyezési rendelet nagy valószínűséggel elő fogja írni a biocid célú (gomba-, rovar- és baktériumölő) nanoanyagok felhasználásának külön engedélyezését. A Levegő Munkacsoport azt szorgalmazza, hogy a magyar kormány az Európai Unió Tanácsában ezt az álláspontot támogassa. Idén júniusban levelet írt az uniós jogszabály elkészítésében résztvevő hatósági szakértőknek a nanoanyagokat tartalmazó biocidokról, észrevételeire azonban azóta sem kapott választ. Ezért ma újra levélben fordult a hazai Nemzeti Erőforrás Minisztériumához, kérve, hogy a biocid-rendelet kialakítása során támogassák a nanoanyagok alkalmazásának külön engedélyhez kötését.
Zöld szervezetek szerint könnyen úgy járhatunk a nanoanyagoknak az elővigyázatosság elvét figyelmen kívül hagyó használatával, mint korábban a vegyi anyagokkal: csak akkor kezdtük korlátozni ezeket, amikor már komoly egészségkárosodást okoztak. Egyelőre ugyanis nem ismert, hogy milyen mennyiségű nanorészecske tudja kiváltani az emberi szervezetben a káros hatásokat. Ezért a Levegő Munkacsoport sürgeti a nanorészecskék tömeges felhasználásának betiltását mindaddig, amíg tudományos vizsgálatokkal egyértelműen nem tisztázzák a kockázatokat. Továbbá el kívánja érni, hogy hazánk kezdeményezze az uniós jogszabályokban, például a REACH felülvizsgálata során, hogy külön engedélyeztetni kelljen a nanoanyagokat. A környezetvédő civil szervezet szerint fontos, hogy a nanoanyagok csak úgy kerülhessenek az üzletek polcaira, hogy azok egészségügyi és környezeti hatásait külön kivizsgálták. Addig is, amíg ez megtörténik, kötelezően jelölni kellene a termékeken a nanorészecskék jelenlétét, hogy a fogyasztónak lehetősége legyen választani.
(A Levegő Munkacsoport közleménye)
Utolsó kommentek