A nanorészecskék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba – terhesség esetén pedig a méhlepényen keresztül a magzatba – is bekerülnek.

Egyre több olyan terméket használunk a mindennapokban, melyek nanorészecskéket tartalmaznak. Ez utóbbiak rendkívül kis méretűek, és tulajdonságaik jelentősen eltérnek a természetben előforduló, „szokásos” méretű, de azonos összetételű anyagoktól. Az arany például a természetben található formájában sárga, nem reaktív fém (azaz gyakorlatilag nem képes más anyagokkal kötődve új vegyületet alkotni), míg nanoméretben vörös és nagyon reaktív. Ezt az óriási különbséget azonban nem veszik figyelembe a termékek engedélyezésekor. 

Német vizsgálatok szerint körülbelül 1000 féle olyan termék van a piacon, amely nanorészecskéket tartalmaz (közülük 250-300 nanoezüstöt), míg 2006-ban csak kevesebb mint 300 termékben volt nanorészecske. Ezek méretüknél fogva igen könnyen bejuthatnak az emberi szervezetbe a levegővel, az élelmiszerekkel, illetve a bőrön át felszívódva. A kis szemcsék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba – terhesség esetén pedig a méhlepényen keresztül a magzatba – is bekerülnek. A világszerte használt parányi részecskék közül a nanoezüst a legelterjedtebb. Korábbi vizsgálatok már igazolták, hogy a nanoezüst gátolja a hímivarsejtek növekedését, így a magzatokba jutó nanoezüst megzavarja az ivarsejtek kialakulását. A legújabb eredményekből az is kiderül, hogy minél kisebb méretűek a részecskék, annál nagyobb a károsodás mértéke. 

A 100 nanométernél kisebb ezüst részecskéket antibakteriális hatásuk miatt ruházati termékek, ágyneműk, légfrissítők és kozmetikai termékek gyártásához használják. Igen elterjedt a naptejekben használt nano-titándioxid is, melyet csupán azért használunk ebben a kis méretben, hogy ne legyünk fehérek a naptejtől, amikor bekenjük magunkat. Ismert, hogy a baktériumölő hatású készítmények hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztenciához, ám a nanoezüst nem csak a baktériumokra, hanem sok egyéb sejttípusra is mérgező. A nanoezüstről állatkísérletek bizonyították, hogy például a tüdő, a máj, az idegrendszer és a bőr sejtjeire is toxikus, sőt a sejtek örökítő anyagát, a DNS-t is képes károsítani. Számos vizsgálat igazolta, hogy a termékekből a részecskék – elsősorban a szennyvízzel – a környezetbe is kijutnak. Így a talajba került sejt- és baktériumölő hatású nanoezüst még sokáig kifejti káros hatását, pusztítva a talajlakó mikroorganizmusokat. 

Egyelőre csupán a kozmetikumok szabályozása írja elő, hogy amennyiben nanoanyagokat tartalmaznak, erről értesíteni kell az Európai Bizottságot, ám ez még semmilyen biztonságot nem nyújt a fogyasztók részére. A jelenleg elfogadás alatt álló, új, uniós biocid-engedélyezési rendelet nagy valószínűséggel elő fogja írni a biocid célú (gomba-, rovar- és baktériumölő) nanoanyagok felhasználásának külön engedélyezését. A Levegő Munkacsoport azt szorgalmazza, hogy a magyar kormány az Európai Unió Tanácsában ezt az álláspontot támogassa. Idén júniusban levelet írt az uniós jogszabály elkészítésében résztvevő hatósági szakértőknek a nanoanyagokat tartalmazó biocidokról, észrevételeire azonban azóta sem kapott választ. Ezért ma újra levélben fordult a hazai Nemzeti Erőforrás Minisztériumához, kérve, hogy a biocid-rendelet kialakítása során támogassák a nanoanyagok alkalmazásának külön engedélyhez kötését. 

Zöld szervezetek szerint könnyen úgy járhatunk a nanoanyagoknak az elővigyázatosság elvét figyelmen kívül hagyó használatával, mint korábban a vegyi anyagokkal: csak akkor kezdtük korlátozni ezeket, amikor már komoly egészségkárosodást okoztak. Egyelőre ugyanis nem ismert, hogy milyen mennyiségű nanorészecske tudja kiváltani az emberi szervezetben a káros hatásokat. Ezért a Levegő Munkacsoport sürgeti a nanorészecskék tömeges felhasználásának betiltását mindaddig, amíg tudományos vizsgálatokkal egyértelműen nem tisztázzák a kockázatokat. Továbbá el kívánja érni, hogy hazánk kezdeményezze az uniós jogszabályokban, például a REACH felülvizsgálata során, hogy külön engedélyeztetni kelljen a nanoanyagokat. A környezetvédő civil szervezet szerint fontos, hogy a nanoanyagok csak úgy kerülhessenek az üzletek polcaira, hogy azok egészségügyi és környezeti hatásait külön kivizsgálták. Addig is, amíg ez megtörténik, kötelezően jelölni kellene a termékeken a nanorészecskék jelenlétét, hogy a fogyasztónak lehetősége legyen választani.

 (A Levegő Munkacsoport közleménye)