GrínTím

1998 sok férfi számára igazi boldogságot hozott, akkor jelent meg ugyanis a Viagra. A merevedési zavarokkal küzdők számára a tabletták, a gyógyszeres kezelés jelentette a gyógymódot, pedig a természet is gondoskodik azokról, akiknek ilyen jellegű panaszaik vannak.


EFFIE díjas lett az ÖKO-Pannon és a Bell&Partners "Az újrahasznosítással mindenki nyer!” kampánya. Az ÖKO-Pannon eddigi legnagyobb környezetvédelmi reklámkampánya a nemzetközi marketing és kommunikációs szakma egyik világszerte legkiemelkedőbb elismerésének bronz fokozatát nyerte el társadalmi célú reklám kategóriában.

A Reklám Világszövetség Magyar Tagozata és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége 2010-ben kilencedik alkalommal rendezte meg a hatékony reklámozásról szóló versenyét az EFFIE-t, amely az egyetlen olyan szakmai verseny, ami a reklámok valódi céljaként elért piaci eredményt díjazza. Az elismerésért idén 10 kategóriában 66 kampány mérettette meg magát a több mint 100 tagú zsűri előtt, mely végül 45 pályaművet juttatott a döntőbe.

 http://pixdaus.com/single.php?id=264321

A Lelenc Kutyamentő Egyesület felhívása

Hétfőn délben átszakadt az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának a gátja, és elöntötte Kolontárt és Devecsert.  A két település nagy része elpusztult, az érintett lakosság egy része súlyos sérüléssel kórházban van, az otthonmaradtaknak meg nem maradt semmije. Ebben a helyzetben az állataikért nem tudtak semmit tenni, tehetetlenül nézik az elpusztult, vagy súlyosan sérült állatokat.

Aki eddig nem lett volna tisztában, milyen testrészeivel hódít a híres modell, most alaposan tanulmányozhatja egy ábra segítségével Pamela Anderson bájait.

A kép az állatokkal való emberséges bánásmódért küzdő PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) megbízásából készült.   

 http://1x.com/photos/latest-additions/36929/

A Greenpeace szerint már a katasztrófa előtti napon készült műholdfelvételeken látszott, hogy megrepedt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja; a környezetvédelmi szervezet szerint a túl sok tárolt vörösiszap lehetett a katasztrófa elsődleges oka.

A szervezet szerint ahhoz, hogy több hasonló tragédia ne történjen, sürgősen meg kell erősíteni a környezetvédelmi hatóságokat, mind jogkörüket, mind kapacitásaikat, mind függetlenségüket tekintve. Számtalan hasonló veszélyforrás van még az ország területén, amelyek meg tudták szerezni a működésükhöz szükséges engedélyeket - figyelmeztetett a szervezet.

Mint hozzáfűzték: minden veszélyes ipari tevékenységet a lehető legszigorúbban kell ellenőrizni. A Greenpeace ezért a különösen veszélyes ipari termelési módokkal kapcsolatos teljes paradigmaváltást követel, amelynek alapja az állam részéről teljes bizalmatlanság és az elővigyázatosság elvének maximális érvényesítése kell legyen.

Nem folytathat ipari tevékenységet többé olyan üzem, amelyik az általa okozható maximális kárért nem tud teljes anyagi felelősséget vállalni - hangsúlyozta a Greenpeace a közleményben.

A Levegő Munkacsoport állásfoglalását itt olvashatják.

http://pixdaus.com/single.php?id=263923

A Levegő Munkacsoport sajtóközleménye:

Komoly aggodalommal és az érintettek iránti mély együttérzéssel értesült a Levegő Munkacsoport arról, hogy hét dunántúli települést árasztott el a rendkívül mérgező vörösiszap. A civil szervezet már évekkel ezelőtt felhívta a kormány figyelmét a problémára, haladéktalan intézkedéseket követelve. Így például 2003-ban a következő megállapítást tette:

„Magyarországon a legnagyobb volumenű, évtizedek alatt felhalmozott, mintegy 30 millió tonnára becsülhető veszélyes hulladék a timföldgyártás során képződött ún. vörösiszap. Itt a probléma kettős. Egyrészt a felhalmozott hulladék környezeti veszélyforrást jelent. Másrészt a timföld és timföldhidrát termelése – bár kisebb mennyiségben – de napjainkban is folytatódik. Minden tonna timföld termelése esetén 2 tonna veszélyes hulladék képződik. 

A vörösiszap környezetvédelmi problémáját a szakma is elismeri: 

• – a hányók értékes területeket vonnak ki a mezőgazdasági művelés alól,
• – a száraz vörösiszapot a szél porfelhőként távoli (10–15 km) lakott területekre is elviszi,
• – az iszap híg lúgtartalma a talajba szivárog, ami a vegetációra és a környék ivóvízellátására veszélyt jelent.

A privatizálás során az új tulajdonosok szerződésben vállalták a mintegy tíz milliárd forint összeget kitevő környezeti kár elhárítását, azonban erről eddig semmilyen információ nem jelent meg, pedig az a hatályos törvényeink értelmében közérdekűnek számít. 

A vörösiszap tárolási és semlegesítési költsége tonnánként 50–100 ezer forint körülire becsülhető. A felhalmozott hulladékon felül a timföld és hidrát gyártásának újraindítása és felfutása következtében a veszélyes hulladék miatti kár évi 5 milliárd forintot tehet ki, nem számítva, hogy a fajlagosan magas energiaigényű timföld-termelés közvetett támogatásban is részesül az alacsony hazai energiaárakon keresztül.

Az EU-ba történő belépésünk szükségessé teszi ezen a téren a rendkívül szigorú intézkedések megtételét. Javasoljuk, hogy a vörösiszap-tározóterek felszámolására és hasznosítására indítsunk széles körű nemzetközi kampányt. Kérjük az EU és más fejlett országok hozzájárulását ennek az anyagnak a környezetet nem károsító hasznosítására, illetve felszámolására.  A kormány külön programot dolgozzon ki erre. Ezzel több ezer munkahely tartósan biztosítható.

A privatizáció során vállalt környezetikár-elhárítást meg kell kezdeni. Így a vörösiszap további lerakását csak teljesen semlegesített módon lehet engedélyezni azzal, hogy a rekultivációt is meg kell kezdeni. Ez a közeljövőben nem jelent állami költségvetési bevételt, de a továbbiakban az állam mentesül a több 10 milliárd forintos környezeti kárelhárítás terheitől.”

A Levegő Munkacsoport számos kormánytagnak és kormányzati tisztviselőnek több alkalommal is eljuttatta a javaslatát, azonban érdemi válasz nem érkezett. 

A vörösiszap-tározóterek több helyen veszélyeztetik az ivóvízbázisokat. Különösen aggasztó a helyzet a MOTIM mosonmagyaróvári tározójánál, ahol a vörösiszapot a vízbázis felett helyezték el – olyan helyre, ahová a város kommunális hulladékát sem szabad elhelyezni éppen a vízbázis megóvása érdekében! A Levegő Munkacsoport szakértője emiatt 2006-ban feljelentést tett az ügyészségen, ahonnan a következő választ kapta: „A vizsgálat során valamennyi, a MOTIM Rt. valamint jogelődei működésével kapcsolatos eljárást és határozatot megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a határozatok megalapozottak és megfelelnek a meghozataluk idején hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. A fentiekre figyelemmel ügyészi intézkedés megtételére nem volt szükség.”  A téves válaszért és az intézkedések elmaradásáért nem elsősorban az ügyészség, hanem az illetékes környezetvédelmi felügyelőség volt a felelős, amely – értesüléseink szerint – erőteljes politikai nyomásra félretájékoztatta az ügyészséget. 

A korlátozott felelősség problémájára is számtalan alkalommal felhívta a figyelmet a Levegő Munkacsoport – szintén eredmény nélkül. A hatalmas környezeti és egészségi, illetve vagyoni károkat általában a károsultak szenvedik el, illetve az adófizetők térítik meg, mert a kárért felelős cégnek nincs erre fedezete. A Levegő Munkacsoport ezért szorgalmazza, hogy a veszélyes tevékenységet végző vállalkozásoknak kötelező legyen biztosítást kötniük, illetve tartalékot félretenniük a lehetségesen bekövetkező károk teljes összegére.

A Levegő Munkacsoport azt is követeli, hogy a kormány haladéktalanul hozza nyilvánosságra a vonatkozó privatizációs szerződéseket, amelyekből kiderülhet, hogy ki milyen mértékben felelős a kialakult katasztrofális helyzetért.

Az emberek halálával, súlyos sérülésével, hatalmas anyagi károkkal és természetpusztulással járó mostani tragikus esemény ismét megerősíti, hogy a mindenkori kormánynak az eddiginél sokkal felelősségteljesebben kell viszonyulnia a környezet- és természetvédő szervezetek és szakemberek figyelmeztetéseihez. 

A jelen katasztrófa után  azonnal  meg kell kezdeni a környezeti károk és kockázatok felmérését, és azok eredményeit  nyilvánosságra kell hozni. Továbbá haladéktalanul meg kell kezdeni a kármentesítést, mielőtt a szennyezés tovább terjedne.

Costa Rica déli részében található Finca Bellavista, az az egyedülálló fa-ház közösség, melyet újraültetett esőerdőben hoztak létre. Az álom kitalálója és megvalósítója egy szerelemes pár volt, akik egy kirándulás során találtak erre a mesebeli helyre. Azt, hogy a tervek meg is valósulhattak, születésnapi ajándékként kapta a páros hölgy tagja. Ezek után már nem is annyira meglepő, hogy nemcsak a történet kezdete, hanem a  környezet is lenyűgöző.