2010.11.12.
15:40

Írta: GrínTím

Láthatatlan gyilkosok

A nanorészecskék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba – terhesség esetén pedig a méhlepényen keresztül a magzatba – is bekerülnek.

Egyre több olyan terméket használunk a mindennapokban, melyek nanorészecskéket tartalmaznak. Ez utóbbiak rendkívül kis méretűek, és tulajdonságaik jelentősen eltérnek a természetben előforduló, „szokásos” méretű, de azonos összetételű anyagoktól. Az arany például a természetben található formájában sárga, nem reaktív fém (azaz gyakorlatilag nem képes más anyagokkal kötődve új vegyületet alkotni), míg nanoméretben vörös és nagyon reaktív. Ezt az óriási különbséget azonban nem veszik figyelembe a termékek engedélyezésekor. 

Német vizsgálatok szerint körülbelül 1000 féle olyan termék van a piacon, amely nanorészecskéket tartalmaz (közülük 250-300 nanoezüstöt), míg 2006-ban csak kevesebb mint 300 termékben volt nanorészecske. Ezek méretüknél fogva igen könnyen bejuthatnak az emberi szervezetbe a levegővel, az élelmiszerekkel, illetve a bőrön át felszívódva. A kis szemcsék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba – terhesség esetén pedig a méhlepényen keresztül a magzatba – is bekerülnek. A világszerte használt parányi részecskék közül a nanoezüst a legelterjedtebb. Korábbi vizsgálatok már igazolták, hogy a nanoezüst gátolja a hímivarsejtek növekedését, így a magzatokba jutó nanoezüst megzavarja az ivarsejtek kialakulását. A legújabb eredményekből az is kiderül, hogy minél kisebb méretűek a részecskék, annál nagyobb a károsodás mértéke. 

A 100 nanométernél kisebb ezüst részecskéket antibakteriális hatásuk miatt ruházati termékek, ágyneműk, légfrissítők és kozmetikai termékek gyártásához használják. Igen elterjedt a naptejekben használt nano-titándioxid is, melyet csupán azért használunk ebben a kis méretben, hogy ne legyünk fehérek a naptejtől, amikor bekenjük magunkat. Ismert, hogy a baktériumölő hatású készítmények hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztenciához, ám a nanoezüst nem csak a baktériumokra, hanem sok egyéb sejttípusra is mérgező. A nanoezüstről állatkísérletek bizonyították, hogy például a tüdő, a máj, az idegrendszer és a bőr sejtjeire is toxikus, sőt a sejtek örökítő anyagát, a DNS-t is képes károsítani. Számos vizsgálat igazolta, hogy a termékekből a részecskék – elsősorban a szennyvízzel – a környezetbe is kijutnak. Így a talajba került sejt- és baktériumölő hatású nanoezüst még sokáig kifejti káros hatását, pusztítva a talajlakó mikroorganizmusokat. 

Egyelőre csupán a kozmetikumok szabályozása írja elő, hogy amennyiben nanoanyagokat tartalmaznak, erről értesíteni kell az Európai Bizottságot, ám ez még semmilyen biztonságot nem nyújt a fogyasztók részére. A jelenleg elfogadás alatt álló, új, uniós biocid-engedélyezési rendelet nagy valószínűséggel elő fogja írni a biocid célú (gomba-, rovar- és baktériumölő) nanoanyagok felhasználásának külön engedélyezését. A Levegő Munkacsoport azt szorgalmazza, hogy a magyar kormány az Európai Unió Tanácsában ezt az álláspontot támogassa. Idén júniusban levelet írt az uniós jogszabály elkészítésében résztvevő hatósági szakértőknek a nanoanyagokat tartalmazó biocidokról, észrevételeire azonban azóta sem kapott választ. Ezért ma újra levélben fordult a hazai Nemzeti Erőforrás Minisztériumához, kérve, hogy a biocid-rendelet kialakítása során támogassák a nanoanyagok alkalmazásának külön engedélyhez kötését. 

Zöld szervezetek szerint könnyen úgy járhatunk a nanoanyagoknak az elővigyázatosság elvét figyelmen kívül hagyó használatával, mint korábban a vegyi anyagokkal: csak akkor kezdtük korlátozni ezeket, amikor már komoly egészségkárosodást okoztak. Egyelőre ugyanis nem ismert, hogy milyen mennyiségű nanorészecske tudja kiváltani az emberi szervezetben a káros hatásokat. Ezért a Levegő Munkacsoport sürgeti a nanorészecskék tömeges felhasználásának betiltását mindaddig, amíg tudományos vizsgálatokkal egyértelműen nem tisztázzák a kockázatokat. Továbbá el kívánja érni, hogy hazánk kezdeményezze az uniós jogszabályokban, például a REACH felülvizsgálata során, hogy külön engedélyeztetni kelljen a nanoanyagokat. A környezetvédő civil szervezet szerint fontos, hogy a nanoanyagok csak úgy kerülhessenek az üzletek polcaira, hogy azok egészségügyi és környezeti hatásait külön kivizsgálták. Addig is, amíg ez megtörténik, kötelezően jelölni kellene a termékeken a nanorészecskék jelenlétét, hogy a fogyasztónak lehetősége legyen választani.

 (A Levegő Munkacsoport közleménye) 

8 komment

Címkék: eu szabályozás levegő reach mérgezés egészségkárosító munkacsoport biocid nanorészecskék

A bejegyzés trackback címe:

https://grintim.blog.hu/api/trackback/id/tr272444632

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nemezisazis 2010.11.12. 20:08:40

Full riszpekt öcsémhúgom.
Ennyi bullshitet riktán látni összehordva.

Csajozásra vajon jó ez az ideológia? Ha nő vagy, mindegy, ha faszi és a válasz nem, akkor meg őszintén nem értem miért nyomod.

retinax 2010.11.12. 21:28:10

Naja, ez egy olyan post, amiből semmit se tudtam meg. Veszélyesek a nanorészecskék. És hol tanyáznak, ha szabad kérdeznem? Ágyneműben, naptejben? Melyikben?
Hát hajrá Levegő Munkacsoport, kideríteni, mert ez így még semmi.

Fotelrocker2 · http://budapest.blog.hu 2010.11.12. 22:01:07

Hurrá, egyik titkos kedvenc blogom (mármint a grintim) címlapon van!

A téma fontos, de igaza van retinaxnak, több konkrétum kéne.

Mindfield 2010.11.12. 22:06:34

"A Levegő Munkacsoport azt szorgalmazza, hogy a magyar kormány az Európai Unió Tanácsában ezt az álláspontot támogassa. "

Persze, OV két államosítás között majd jól beszól a nanorészecskékről. Bár ha az alkotmányozó hatalom Istentől való (www.parlament.hu/biz/aeb/info/kozt_elnok.pdf - á lá Schmitt Pál), akkor itten már bármi megtörténhet...:)

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2010.11.12. 22:53:40

Ennyi sületlenséget tényleg művészet összehordani. Ezt még a Levegő Munkacsoportból sem néztem volna ki. Rá is kerestem, hogy valóban adtak-e ki egy ilyen közleményt. Sajnos igen. Meg is érdemli a közleményt jegyző Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport környezet"kémikusa", hogy ehelyütt is megemlítődjék a neve. Természetesen a megérdemelt negatív konnotációval. Külön tiszteletet (és valószínűleg kémiai Nobelt) ér a reaktív arany megalkotása.

Mindettől függetlenül a nanorészecskék toxicitása egy fontos (és megoldatlan) probléma. Kár, hogy az ilyen dilettáns szervezetek hiteltelenné teszik a témát a laikusok szemében.

rushman 2010.11.13. 01:26:52

"Német vizsgálatok szerint..."
Nincs forrás.

"Korábbi vizsgálatok már igazolták, hogy..."
Nincs forrás.

"A legújabb eredményekből az is kiderül, hogy..."
Nincs forrás.

Még hogy az ezüst nem reaktív fém... az elfeketedő étkészlet csak varázslat lenne? Eddig azt hittem, hogy a kénhidrogén az oka. A durva fertőtlenítő hatásáról nem is beszélve.

"A nanoezüstről állatkísérletek bizonyították, hogy például a tüdő, a máj, az idegrendszer és a bőr sejtjeire is toxikus, sőt a sejtek örökítő anyagát, a DNS-t is képes károsítani."
Nanoezüst. Vicces. :D
A mikroezüst, sőt a centiezüst is ugyanolyan hatással van rá. Persze egy ezüst kolloid oldat hatékonyabb egy fémpénznél, de azért ne essünk túlzásokba. Vajon a szerző is a kolloidra gondolt, amikor a "100 nanométernél kisebb ezüst részecskéket" említette?
Ja, és úgy látom kimaradt az örök kedvenc: rákkeltő is.

De ha már ennyire félünk az ezüsttől, aranytól, akkor tessék rágyúrni a szelén és E vitamin bevitelre. Állítólag rák ellen is jó. Bár ezt sem célszerű túlzásba vinni, mert a szelén is mérgező... hiába az ezüst antagonistája. Mitévő legyen így az ember?!

Ettől függetlenül persze lehet, hogy léteznek ezek a kutatások, és valóban bizonyítanak/sejtetnek valamit, de hiányolom a linkeket.
És természetesen támogatom az összetevők feltüntetését a termékeken függetlenül attól, hogy megszálltak-e már minket a nanobarbárok, vagy sem.

GrínTím 2010.11.13. 09:54:30

A hiányolt források közül néhány:

Nanosilver – Increasing use in consumer articles – unknown risks to health and environment, Heribert Wefers, Patricia Cameron and Jurek Vengels; BUND, Föld Barátai Németország

Environmental Health News – Silver nanoparticles stop sperm stem cell growth.
www.environmentalhealthnews.org/ehs/newscience/silver-nanoparticles-impair-sperm-stem-cell-signals

Nano-Titanium Dioxide in Sunscreens, Safety for Success Dialogue, Brussels 3 November 2009 ec.europa.eu/health/nanotechnology/docs/ev_20091103_co05_en.pdf

rushman 2010.11.13. 16:16:11

@GrínTím: Köszi. A LM honlapján találtam párat, bár nem nagyon győztek meg. Eléggé friss kutatásnak tűntek. Kétlem, hogy ezek alapján bárki is tiltani kezdené. De, mint említettem az összetevők feltüntetése mindig jó dolog.

Amúgy meg ha egy gyártó egy új anyagot használ a termékében, azt nem kellene megelőznie egy alapos kutatásnak? Hol vannak azok a dokumentációk? Miért nem derült ki már akkor, hogy tiltani kéne? Vagy akkor biztonságosnak tűnt? Vajon hány olyan anyag van, amit ma is biztonságosnak hiszünk, pedig... Segítek, az összes anyag ilyen. Tiltsuk be mindet! :)