GrínTím

Nagy méretű változat itt.

Manapság mindenki a természet- és környezetvédelemről beszél, de csak kevesen tesznek azért, hogy valódi változás történjen. Egy amerikai művész, Colleen Jordan a maga módján azt szeretné megmutatni, hogy egészen újszerű módokon is meg lehet őrizni az anyatermészetet. Létrehozott egy olyan nyaklánc kollekciót ami stílusos és egészséges, mert az élő növény-nyaklánccal egy csipetnyi zöldet mindenhová magunkkal vihetünk. 

A növényeket tartó edények formáját számítógépes szoftverrel tervezi, de végleges alakjukat az egyedi kézimunka adja. Végül pedig helyére kerül a kis, zöld növény is.  Az élő nyakláncok nem csupán lenyűgözőek, elegánsak és sikkesek, de környezeti szempontból is biztonságosak. Aki mindenhová magával szeretne vinni egy kis zöldet, hogy mindig friss és tiszta levegőt lélegezzen, annak 55 dollárért vásárolhatja meg ezeket a divatos kiegészítőket.

Egy olyan fehérnemű bemutatóra hívjuk olvasóinkat, ahol összeválogattuk azokat a modelleket, amelyektől szexi és magabiztos lesz a viselőjük, ráadásul a legkényesebb környezetbarátok igényeit is kielégítik. 

 

 

 

Az [origo] olvasói szerint a Megyer-hegyi tengerszem az első, már ami hazánk természeti látnivalóit illeti. A Csillagtúra játékban a hírportál látogatói hazánk hét természeti csodáját szavazták meg, amelybe felkapott, és eddig alig ismert vidékek is bekerültek. 

2010. október 30-án indította el az [origo] Csillagtúra elnevezésű játékát. A játék célja az volt, hogy kiderüljön, mi magyarok mely természeti helyeinket tartjuk a legelbűvölőbbnek. A játékba a szerkesztőség és az olvasók által ajánlott helyek vegyesen kerültek be. A november 30-án zárult első fordulót még a Szalajka-völgy nyerte, így toronymagas esélyesként indult a döntőben tizenhárom további, gyönyörű hellyel együtt. A helyszínekre a második fordulóban két hónapig, január 31-ig lehetett voksolni. A játék alatt összesen több mint 40 ezer voks érkezett, a második fordulóban csaknem 31 ezren szavaztak.  

A szavazók több mint egynegyede végül a leggyönyörűbbnek a Megyer-hegyi tengerszemet látta, második a Szalajka-völgy lett, míg a balatoni tanúhegyeket a harmadik helyre szavazták. A hírportál látogatóinak szavazatai szerint Magyarország hét természeti csodája: 

1. Megyer-hegyi tengerszem (28,1%)

2. Szalajka-völgy (23%)

3. Balatoni tanúhegyek (11,1%)

4. Lillafüred, Hámori-tó (7,6%)

5. Dunakanyar (5,9%)

6. A Gaja-szurdok és a római fürdő (4,9%)

7. Bükk és a Bükk-fennsík (3,9%)

Egy amerikai művész festővászon helyett homokdűnéket és jégmezőket használ. Az elkészült alkotásokat csak kevesen láthatják, mert megfelelő távlat kell a teljes kép áttekintéséhez és mert a természet gyorsan megsemmisíti azokat.

Brochure from Peter Hinson on Vimeo.

Munkásságának elismeréseként a The Anthropologist  felkérte a világ legnagyobb műalkotásának elkészítésére. A Bajkál tó jegén Denevan tervei alapján és irányításával nyolc ember rajzolta meg a Circular Logic névre keresztelt, 23 négyzetkilométeres művet.

(Fotók: www.jimdenevan.com)

Csak most hozták nyilvánosságra azokat a képeket, amelyeket még 2008/2009 nyarán készített az ausztráliai Gippsland Lakes-nél Phil Hart fényképész. A különleges látvány oka a vízben szokatlanul nagy koncentrációban megjelenő biolumineszcens mikroorganizmus, a Noctiluca scintillans. Ezek az egysejtűek akkor világítanak, ha mechanikai stressz éri őket, és nagyon kis nyomásváltozásokra is reagálnak. A fotók készítéséhez ezt használták ki és a víz mozgatásával késztették világításra a mikroorganizmusokat.

Biolumineszcenciáról beszélünk, ha valamely élő organizmusban egy kémiai reakció fény (foton) kibocsátásával jár. A világításnak számos, a túlélést segítő szerepe van: a táplálék csalogatása, a támadó elijesztése, lehet továbbá párválasztási segédeszköz is, illetve akár egyszerre több funkciót is betölthet ezek közül.

A San Diego-i állatkertben született a csöppség, ami még felnőtt korában sem éri el az 50 centiméteres hosszúságot és a három kilogrammot.

Az apró törpeantilopról rendkívüli félénksége és rejtőzködő életmódja miatt nem sok biztos információval rendelkezünk. Táplálékát elsősorban levelek, bimbók és hajtások alkotják, de gyümölcsöket, virágokat és gombákat is fogyaszt; füvet csak ritkán legel. Estefelé és éjszaka aktív, a nappalt pihenéssel és kérődzéssel tölti. Magányosan vagy párokban él alig 100 m² nagyságú territóriumon, aminek határait trágyakupacokkal jelöli ki. Vész esetén mozdulatlanul lapul, csak akkor pattan fel és rohan cikázva a bozót nyújtotta biztonságba, amikor már a közvetlen közelébe érkezett a veszélyforrás. Ilyenkor vagy szökellésekkel, vagy előreszegett fejjel, lapított testtartásban menekül. Hátsó lábai révén akár 55 centiméteres magasságra és 2,8 méteres távolságra is elugorhat egy helyből. (Wikipédia)

Photo credit: San Diego Zoo  

Brazília Indiánügyi Hivatala tette ezeket a képeket hozzáférhetővé egy olyan törzsről, amelyik még sose lépett kapcsolatba a külvilággal. A hivatal vezetője, Davi Kopenawa Yanomami azt mondta: "Ez egy olyan hely, ahol az indiánok élnek, halásznak, vadásznak, növényt termesztenek és nagyon fontos, hogy megőrizzék az érintetlenségét. Ezekkel a fotókkal szeretnék az egész világ figyelmét felhívni, hogy tiszteletben kell tartani ezeknek az embereknek a jogait."

A fényképekkel az esőerdők illegális irtása ellen is tiltakoznak és meg szeretnék cáfolni azokat a véleményeket, miszerint már nem léteznek "érintetlen" közösségek ezen a területen. 

Fotó: © Gleison Miranda / Funai / Survival

http://pixdaus.com/single.php?id=278435

Miközben a Fővárosi Önkormányzat súlyos megszorításokat tervez, amelyek jelentősen rontanák a város élhetőségét, a tehergépkocsik túlnyomó része után nem fizetik meg a behajtási díjat a fuvarozók. Így az önkormányzat 7 milliárd forint bevételtől esik el évente, ami elsősorban az ellenőrzés hiányosságaira vezethető vissza. Erre hívta fel Tarlós István budapesti főpolgármester figyelmét levelében a Levegő Munkacsoport. A civil szervezet szerint kevés az ellenőr, nem megfelelő az ellenőrzés műszaki háttere és a korrupció is valószínűsíthető.