2010.10.05.
10:52

Írta: GrínTím

Időzített bomba Magyarországon: 30 millió tonna vörösiszap

A Levegő Munkacsoport sajtóközleménye:

 

Komoly aggodalommal és az érintettek iránti mély együttérzéssel értesült a Levegő Munkacsoport arról, hogy hét dunántúli települést árasztott el a rendkívül mérgező vörösiszap. A civil szervezet már évekkel ezelőtt felhívta a kormány figyelmét a problémára, haladéktalan intézkedéseket követelve. Így például 2003-ban a következő megállapítást tette:

„Magyarországon a legnagyobb volumenű, évtizedek alatt felhalmozott, mintegy 30 millió tonnára becsülhető veszélyes hulladék a timföldgyártás során képződött ún. vörösiszap. Itt a probléma kettős. Egyrészt a felhalmozott hulladék környezeti veszélyforrást jelent. Másrészt a timföld és timföldhidrát termelése – bár kisebb mennyiségben – de napjainkban is folytatódik. Minden tonna timföld termelése esetén 2 tonna veszélyes hulladék képződik. 

A vörösiszap környezetvédelmi problémáját a szakma is elismeri: 

  • – a hányók értékes területeket vonnak ki a mezőgazdasági művelés alól,
  • – a száraz vörösiszapot a szél porfelhőként távoli (10–15 km) lakott területekre is elviszi,
  • – az iszap híg lúgtartalma a talajba szivárog, ami a vegetációra és a környék ivóvízellátására veszélyt jelent.

A privatizálás során az új tulajdonosok szerződésben vállalták a mintegy tíz milliárd forint összeget kitevő környezeti kár elhárítását, azonban erről eddig semmilyen információ nem jelent meg, pedig az a hatályos törvényeink értelmében közérdekűnek számít. 

A vörösiszap tárolási és semlegesítési költsége tonnánként 50–100 ezer forint körülire becsülhető. A felhalmozott hulladékon felül a timföld és hidrát gyártásának újraindítása és felfutása következtében a veszélyes hulladék miatti kár évi 5 milliárd forintot tehet ki, nem számítva, hogy a fajlagosan magas energiaigényű timföld-termelés közvetett támogatásban is részesül az alacsony hazai energiaárakon keresztül.

Az EU-ba történő belépésünk szükségessé teszi ezen a téren a rendkívül szigorú intézkedések megtételét. Javasoljuk, hogy a vörösiszap-tározóterek felszámolására és hasznosítására indítsunk széles körű nemzetközi kampányt. Kérjük az EU és más fejlett országok hozzájárulását ennek az anyagnak a környezetet nem károsító hasznosítására, illetve felszámolására.  A kormány külön programot dolgozzon ki erre. Ezzel több ezer munkahely tartósan biztosítható.

A privatizáció során vállalt környezetikár-elhárítást meg kell kezdeni. Így a vörösiszap további lerakását csak teljesen semlegesített módon lehet engedélyezni azzal, hogy a rekultivációt is meg kell kezdeni. Ez a közeljövőben nem jelent állami költségvetési bevételt, de a továbbiakban az állam mentesül a több 10 milliárd forintos környezeti kárelhárítás terheitől.”

A Levegő Munkacsoport számos kormánytagnak és kormányzati tisztviselőnek több alkalommal is eljuttatta a javaslatát, azonban érdemi válasz nem érkezett. 

A vörösiszap-tározóterek több helyen veszélyeztetik az ivóvízbázisokat. Különösen aggasztó a helyzet a MOTIM mosonmagyaróvári tározójánál, ahol a vörösiszapot a vízbázis felett helyezték el – olyan helyre, ahová a város kommunális hulladékát sem szabad elhelyezni éppen a vízbázis megóvása érdekében! A Levegő Munkacsoport szakértője emiatt 2006-ban feljelentést tett az ügyészségen, ahonnan a következő választ kapta: „A vizsgálat során valamennyi, a MOTIM Rt. valamint jogelődei működésével kapcsolatos eljárást és határozatot megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a határozatok megalapozottak és megfelelnek a meghozataluk idején hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. A fentiekre figyelemmel ügyészi intézkedés megtételére nem volt szükség.”  A téves válaszért és az intézkedések elmaradásáért nem elsősorban az ügyészség, hanem az illetékes környezetvédelmi felügyelőség volt a felelős, amely – értesüléseink szerint – erőteljes politikai nyomásra félretájékoztatta az ügyészséget. 

A korlátozott felelősség problémájára is számtalan alkalommal felhívta a figyelmet a Levegő Munkacsoport – szintén eredmény nélkül. A hatalmas környezeti és egészségi, illetve vagyoni károkat általában a károsultak szenvedik el, illetve az adófizetők térítik meg, mert a kárért felelős cégnek nincs erre fedezete. A Levegő Munkacsoport ezért szorgalmazza, hogy a veszélyes tevékenységet végző vállalkozásoknak kötelező legyen biztosítást kötniük, illetve tartalékot félretenniük a lehetségesen bekövetkező károk teljes összegére.

A Levegő Munkacsoport azt is követeli, hogy a kormány haladéktalanul hozza nyilvánosságra a vonatkozó privatizációs szerződéseket, amelyekből kiderülhet, hogy ki milyen mértékben felelős a kialakult katasztrofális helyzetért.

Az emberek halálával, súlyos sérülésével, hatalmas anyagi károkkal és természetpusztulással járó mostani tragikus esemény ismét megerősíti, hogy a mindenkori kormánynak az eddiginél sokkal felelősségteljesebben kell viszonyulnia a környezet- és természetvédő szervezetek és szakemberek figyelmeztetéseihez. 

A jelen katasztrófa után  azonnal  meg kell kezdeni a környezeti károk és kockázatok felmérését, és azok eredményeit  nyilvánosságra kell hozni. Továbbá haladéktalanul meg kell kezdeni a kármentesítést, mielőtt a szennyezés tovább terjedne.

A Greenpeace állásfoglalását itt olvashatják. 

 

1 komment

Címkék: mentés átszakadt vörösiszap devecser tározó kolontár

A bejegyzés trackback címe:

https://grintim.blog.hu/api/trackback/id/tr762346155

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dzurek 2010.10.06. 23:35:18

A 30 millió tonna mennyiség még kevés is, mert csak a MAL ennyi készletet vallott be, Almásfüzitő 25 millió tonnát még 2003-at megelőzően.
kdtktvf.zoldhatosag.hu/upload/File/III-veszlyes-gazati-fanyag.doc
geografus.elte.hu/web/tananyag/5/mo_term/szerda16-18/szerda2_3/ez.ppt
Ezek mind a neten találhatóak és elgondolkoztatóak, évekkel ezelőtt írták le ezeket a megállapításokat is.
Állítólag a MAL Rt Timföld Ágazatának ajkai vörösiszap tárolói körül résfalazás kialakítása a környezetvédelmi működési engedélyben foglaltak alapján történt. A monitoring rendszert képező figyelőkutak adatai alapján a további szennyeződés nem tapasztalható. Ezek szerint előtte szennyeződés volt??? Kíváncsi lennék én ennek a működési engedélynek a körülményeire is azért. Nem értek hozzá, hogy mi ez a résfalazás, de láthatjuk, hogy nem vált be. Borzasztó dolog, ami történt és borzasztó, hogy bármikor megismétlődhet (mit tudnának a Dunával kezdeni, ha ott szakadna ki a gát???) és borzasztó, hogy a szokásos mentalitás szerint felelősséget senki nem vállal.