Santiagoban, Chile fővárosában az Universidad de Chile öt építész hallgatója közvetlenül a folyó fölé  tervezett egy modern, méhsejt-szekezetű építményt, amely nem csak lakásoknak és üzleteknek ad helyet, de egyben az épület alsó szintjein keresztül folyó vizet is megszűri.

A diákok szerint a folyó vizének szennyezettsége gondot jelent az egész fővárosnak, de terveik szerint amint a szennyezett folyó eléri a felhőkarcolót, mikroszkopikus finomságú szálak között áramoltatják át a vizet. A szerkezet egy vízszintesen fekvő, hatalmas L betűt formáz, amelybe vízinövényeket is telepítenek, így az épület úgy működik, akár egy lagúna.

 

Ez a mesterséges nádas-lápos terület elvégzi az ülepítést és a fitoremediációt (az elnevezés a görög fiton – növény – és a latin remediare – orvosol, helyrehoz – szavak kombinációja, olyan víztisztító rendszerre vonatkozik, melyben bizonyos növények a talajban lévő élő szervezetekkel együttműködve a szennyező anyagokat ártalmatlan, sokszor értékes formákká alakítják) is egyben. Így nemcsak a folyót, hanem a várost is segít tisztán tartani. A felújított környezet mellett egy nagy városi parkot is terveznek a megtisztított Mapocho folyó partjaira.

 

Az épület valójában kisebb modulokból, sejtekből áll, ami lehetővé teszi az optimális szellőzést. Kialakítanak kilátó-pontokat is, ahonnan remek kilátás nyílik majd a már tiszta folyóra és az azt környező városra. A folyó felett elhelyezkedő épület a kiépített mesterséges vizes élõhellyel együtt klimatizált környezetet teremt a bent lakók számára.

 

Tervüket "takes green to the vertical" néven népszerűsítik a diákok és egy teljesen új, dinamikus lendületet visznek a belvárosi felhőkarcolók tervezésébe. A város ütőerének folyamatos tisztításával ez az épület az egész közösséget szolgálja majd.